Szilágyi Erzsébet Hunyadi János felesége, Hunyadi László és Hunyadi Mátyás anyja, Szilágyi Mihály testvérhúga, meghalt – Kaprinay szerint – 1484 körül, Salamon szerint pedig valószínű, hogy már 1483. április 25-én nem volt az élők sorában.
Szilágyi Erzsébet 1410-ben született, Hunyadi János felesége volt. Hunyadi László és Hunyadi Mátyás anyja, Szilágyi Mihály testvérhúga. 1456. aug. 11-en férje meghal, majd Erzsébet a ráhagyott hatalmas Hunyadi-birtokokat igazgatta.
Történelmi szerepe azzal a jelenettel kezdődik, amikor megesketteti V. László királyt, hogy fiainak nem lesz bántódásuk Cillei Ulrik meggyilkoltatása miatt. Ismeretes, hogy a király ezen esküjét, mint tőle erőszakkal kicsikartat, amint a Hunyadi-ház ellenségei közé juthatott, azonnal megszegte, Hunyadi Lászlót lefejeztette, Mátyást foglyul ejtette. Ekkor tűnt ki, mennyire egyezik Szilágyi Erzsébet vére és cselekvésmódja a Szilágyi Mihályéval. Valódi renaissance amazon, akit kortársai méltán neveztek „hős asszonynak” (mulier heroica). Családja veszedelmén nem asszonysírással, hanem pénzzel és fegyveres erővel igyekezett segíteni. A király már 1457-ben annyira megrettent e nőtől, hogy mindenáron egyezkedni akart vele, de a két ízben megismételt kísérlet nem ment dűlőre s a király még azon év novemberében meghalván, Erzsébet asszony minden erejét megfeszítette, hogy fiát a trónra emelhesse.
Elsőszülött fiának, Hunyadi Lászlónak kivégeztetése, majd V. László király halála után a Mátyás megválasztására irányuló akciónak nemcsak gazdasági alapját teremtette elő, hanem a Garai Lászlóval kötött szegedi egyezmény (1458. jún. 12.) révén politikailag is annak egyik vezetője volt.
A Hunyadi-ház hatalmas vagyonának birtokában, pazarul szórta a pénzt a választás előkészítésére. Ulisis, a milánói fejedelem követe a császári udvar tudtára adja e célra tett költekezéseit, amelyekről Bonfini is megemlékezik. A pénzt a főrendek közt bátyja, Mihály osztotta szét, és ugyanő szedte össze a fegyveres erőt, amelynek meghatározó szerep volt szánva. Egyidejűleg Erzsébet Podiebrad György cseh kormányzónak 40.000 aranyat ígért Mátyás szabadon bocsátásáért. Ilyen előkészületek után érte el célját Mátyás megválasztásával, akinek hazafelé jöttében a magyar határon fekvő Strassnitz morva városig ment elébe s ott a maga pecsétjével is megerősítette azt az okiratot, amelyben Mátyás kötelezte magát Podiebrad leányának, Katalinnak nőül vételére. A boldog anyát a pápa is sietett üdvözölni. Fia megválasztása után a Hunyadi-birtokok továbbra is Szilágyi Erzsébet irányítása alatt maradtak. Szilágyi Erzsébet maga az óbudai királynéi várban székelt és a király anyja címet viselte. Később, 1465-ben Vajdahunyadon ferences kolostort alapított, végül 1483-ban készített végrendeletében Corvin Jánost tette örökösévé.
Mátyás udvarának tömérdek tudósa és poétája, akik versenyeztek a Beatrixnak, Mátyás király nejének magasztalásában, a király anyjáról tudomást sem vesznek, Hunyadi János özvegye, Mátyás király anyja meghalhat úgy, hogy még halála évét sem jegyzik fel. Valószínűleg 1483-ban a ferences kolostor ispotályában (amely ma Tatán a Kapucinus-templom az Országgyűlés terén), Bonfini is csak annyit ír róla, hogy a székesfehérvári főtemplom azon bástyaszerű sírboltjába temették, amelyet Mátyás király a szülei, testvére és a maga számára építtetett. Erzsébetet fia gyakran a „Magyarország királynéja” címmel tisztelte meg és sűrűn adományozott neki birtokokat, de amellett nemegyszer vette igénybe anyagi támogatását. Amikor 1470-ben nagy hadi költségre volt szüksége, tőle is megkívánta, hogy 100 dénárból álló arany forintot fizessen minden portája után.
Ettől fogva fiától és mindenkitől megbecsülve élt nyugodtan birtokait igazgatva, többnyire Óbudán. Eredeti iratainak, rendeleteinek, utasításainak egész halmazát őrzi az Országos Levéltár. Szeretettel foglalkozott Vajda-Hunyad, a XVI. századból fennmaradt, ezen legnagyobbszerű világi épületünk fölépítésével. A várpalota jelentékeny része abban az időben épült, amikor ő volt Hunyad várának birtokosa. Mint korának igazi gyermeke, nem mulasztotta el kegyes cselekedetekkel kimutatni vallásos érzületét. 1465-ben kolostort építtetett Vajda-Hunyadon a ferencesek számára, 1477-ben az óbudai várkápolnának adományozta Szente-Tornya (ma Szent-Tornya) békésvármegyei népes helységet. 1473. augusztus 8-án Óbudáról írt levelében arra kérte a pápát, hogy Kapisztrán Jánost, férjének lánglelkű és szent életű bajtársát sorolja a szentek közé. Szilágyi Erzsébet eredeti arcképe nem maradt ránk.
Arany János élve a költői szabadsággal, a postagalamb helyett Hunyadi János címermadarával, a hollóval vitette a fontos küldeményt. A jelképek szintjén így segítette az elhunyt apa, fia szabadulást. Mondják még, hogy Hunyadi János, ha nem tett volna egyebet „csak” felneveli Mátyást akkor is híres lenne. Márpedig nagyon sok egyebet is tett! A délvidéki szlovén népdalok törökverő Magyar Jánosnak hívták, hívják!
Arany János: Szilágyi Erzsébet
„Szilágyi Örzsébet levelét megírta,
Szerelmes könnyével azt is telesírta.
Fiának a levél Prága városába,
Örömhírt viszen a szomorú fogságba.
Gyermekem ne mozdulj Prága városából,
Kiveszlek kiváltlak a nehéz rabságból.…..
Adassék a levél Hunyadi Mátyásnak,
Tulajdon kezébe, senkinek se másnak. …..
Ki viszi hamarabb levelem Prágába?
Száz arany meg a ló teste fáradsága. …..
Istenem, istenem miért nem adál szárnyat,
Hogy utólérhetném az anyai vágyat! …..
S ahol jön, ahol jön egy fekete holló,
Hunyadi paizsán ül ahhoz hasonló.
Lecsapott, lecsapott fekete szélvészből,
Kikapá levelét az anyai kézből.
Hamar a madarat!
El kell venni tőle!
Szalad a sokaság nyomba, hogy lelője. …..
Napestig az erdőn űzeti hiába:
Éjfélen kocognak özvegy ablakába.
Ki kopog? Mi kopog?
Egy fekete holló!
Nála még a levél vagy ahhoz hasonló.
Piros a pecsétje; finom a hajtása:
Oh áldott, oh áldott a keze-irása!”